Az előző bejegyzésben írtam arról, ahogy Jillian Michaels némi kiabálás segítségével eljuttatja a fogyni vágyókat arra a pontra, hogy végre kimondják, hogy ebből elég volt és kezükbe vegyék az életüket.

Ez még ha erőszakosnak is tűnik, mégis igen hatásos, úgyhogy ahogy írtam is, mielőtt életünk valóban megváltozna, el kell jutnunk eddig a fordulópontig. Na igen, de mi van akkor, ha nem egy valóságshow szereplői vagyunk és nem ordítozik velünk senki?

Mark Sisson pontosan erről írt weboldalán egy érdekes cikket "Hogyan találd meg személyes fordulópontodat" címmel - az alábbiakban ennek a fordítását olvashatjátok (bár a cikk abból indul ki, hogy olvassátok Mark blogját, azért azt hiszem, ha ezt a blogot olvassátok, akkor se jártok rossz úton...):

Szinte mindegyik pénteki sikertörténetünkben [Mark Sisson weboldalán minden héten olvasói történetek jelennek meg] egy valami közös (az egész primal dolog mellett): végre "eldöntik, hogy tesznek valamit" az egészségükért. Valami megváltozik. Az egészségük, az állóképességük, a környezetükben élők egészsége rosszabb lesz, vagy kapnak egy diagnózist. Akármi is ez, de életük elér egy fordulópontra, ahol a változtatás már gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik. Ahogy történeteikből kiderül, a siker igen gyorsan bekövetkezik. Pár hónap, esetleg egy év, de ha azt nézzük, hogy egy egész életet rossz egészségben töltöttek, ezek a hónapok vagy ez az év szempillantásnyinak tűnik. És ezután már tényleg nincs visszaút.

Oké, de hogyan néz ki egy ilyen fordulópont? Milyen érzés?


A személyes fordulópont elérésében az a lényeg - ahhoz, hogy igazi, tartós, jelentős változást okozzon, holmi futó jellegű helyett -, hogy mindenedet igénybe vegye. Ütöttek már gyomorszájon, azon a ponton közvetlenül a szegycsontod alatt? Gyerekkoromban a haverokkal való bokszolások során ez volt számunkra a célpontok Szent Grálja. Hiszen egyrészt nem üthettünk a halántékra, mert azt mindenki tudja, hogy egy halántékra mért ütéssel meg lehet ölni valakit, és az orra se üthettél, mert azzal meg az orrcsontot juttathattad volna egy csapásra a másik agyába. Míg ha valakit gyomorszájon ütöttél, az az ellenfeledet azonnal elkábította, levegőt se kapott. A becsapódás annyira megrázkódtató volt, hogy hirtelenjében ez jelentette az egész világot számodra. A pénteki dolgozat, a matekórán melletted ülő lány, a verekedés maga - ezek hirtelenjében mind lényegtelenné váltak. Semmi másra nem tudtál gondolni, mint arra az érzésre, ami a szegycsontodtól szétáradt az egész testedben, és ami egy idő után már nem csak fizikális volt, hanem érzelmivé alakult. Minden szinten jelen volt.

Ez egész pontosan az, amit a személyes fordulópontodnak el kell érnie: fizikális, intellektuális és érzelmi szinten is hatnia kell rád. Különben csak beszélni fogsz róla, olvasni fogsz róla, hallani fogsz másokról, akik csinálják, de saját magad sose fogsz változtatni.

A kérdés most az, hogy mesterségesen el tudjuk-e érni ezt a fordulópontot. Meggyorsíthatjuk a folyamatot? Kikerülhetjük a több éves szenvedést, a hibázást, a visszaeséseket, a rosszabbnál rosszabb orvosi véleményeket egészségi állapotunkról? Valahogy bebiztosíthatjuk, hogy véletlenül összefussunk régi osztálytársunkkal, aki ma jobban néz ki, mint húsz éve? Úgy gondolom, a folyamatot felgyorsíthatjuk, ha nem is tudjuk teljesen megtervezni. Legtöbbünk számára az, ha csak úgy a semmiből elhatározunk valamit, önmagában nem elegendő. Ugyan tudjuk, hogy egészségesebbnek, vékonyabbnak, fittebbnek, erősebbnek, gyógyszerektől mentesnek lenni jobb, de elég ez ahhoz, hogy változtassunk? Nem. Nézz csak körül. Az emberek nem változnak, akármennyi tudással is rendelkeznek. Hogy úgy mondjam, nem a probléma intellektuális felismerésével van a probléma.

Ha olvasod ezt a blogot és más hasonlókat, és hümmögsz és hezitálsz, miközben saját fordulópontodat keresed, máris jóval előrébb jársz másoknál.Talán nem hiszed, de ettől ez még így van. Először is, jól informált vagy az egészséggel kapcsolatban. Ha egyszer elhatározod, hogy elindulsz az úton az egészség és a boldogság felé, tudni fogod, mit kell tenned. Tudod, hogy hogyan jutsz el oda a leggyorsabban és tudod, hogy mi hozza meg a legtartósabb eredményt. Elő fogod tudni venni a passzoló blogbejegyzéseket, tudni fogod, melyik könyvet vedd meg (vagy már meg is vetted), tudod, hogy milyen ételeket kerülj el és milyeneket keress.

Másodszor pedig nyitott a gondolkodásod. Manapság mindenki, aki elfogadja annak a lehetőségét, hogy a kocogás időpocsékolás, a telített zsírok nem ölnek meg és a teljes kiőrlésű gabonák nem annyira isten áldásai, mint amilyennek mondják őket, az azt mutatja, hogy hajlandó alternatív gondolatokat elfogadni az egészségről és a fitneszről. Ha olvasod ezt a blogot, és rendszeresen megteszed, akkor ez mind igaz rád - kivéve persze, ha valami perverz örömöt okoz neked, hogy idióta elképzeléseket olvass az egészségről és a táplálkozásról. A nyitott gondolkodás pedig azt jelenti, hogy nyitott vagy a változásra, ha valami olyasmi történne, ami miatt szükségessé válik.

Harmadszor, tudod, hogy lehetséges. Olvastad a történeteket, láttad a sikereket, befogadtad az információkat, és (talán öntudatlanul) összegyűjtötted az összes anekdotát és eljutottál arra a felismerésre, hogy igen, a gyors és tartós változás lehetséges. Hacsak persze azt nem gondolod, hogy az összes hozzászólás fizetett kommentelőktől származik és a sikertörténeteket is én találom ki. Ha így lenne, akkor nem tudom, mit tudnék tenni, hogy az ellenkezőjéről meggyőzzelek. De a többségetek azért tudja, hogy ez a dolog működik.

Rendelkezel a forrásokkal, a tudással, a nyitottsággal és az anekdotákkal. Ez egy jó kiindulási pont, és szükséges is, de (nyilvánvalóan) nem minden. Ez nem mindenkinek elegendő. Hiszen máskülönben már csinálnád!

Úgyhogy itt van néhány javaslat, hogy hogyan juss el a fordulópontodra:

Menj el az orvosodhoz egy kivizsgálásra.

Általában nem én vagyok az, aki azt mondja az embereknek, hogy forduljanak orvoshoz, hogy az mondja meg nekik, hogy mennyire nem egészségesek, ennek ellenére ez nagyon hatásos lehet. Menj be. Vegyél részt néhány vizsgálaton. Nézesd és méresd meg magad. Engedd, hogy szigorú, helytelenítő tekintetet vessenek rád az íróasztal mögül. Szinte biztos, hogy kellemetlen élmény lesz, esetleg néhány rossz hírt is kapsz (kezdődő cukorbetegség, rossz lipidek, magas vérnyomás?), de pont ez a lényege. Amikor hazafelé tartasz az orvostól és közben realizálódik benned, hogy egészséged ténylegesen, visszavonhatatlanul romló állapotban van, talán új emberként érkezel haza.

Hasonlítsd össze régi fotóidat a maiakkal.

Emlékszer, amikor fiatalabb, karcsúbb és fittebb voltál? Nézd meg a régi képeidet és erősítsd meg ezt vizuálisan is. A hízás fokozatosan történik. Nem úgy ébredsz fel, hogy egyszer csak rajtad van egy úszógumi. Szép lassan, hónapokon, éveken át tart, míg szépen felfúvódik. Képek nélkül talán soha észre se vennénk, mennyit változtunk, mennyi súlyt szedtünk fel. Tedd a legjobb képet, amit találsz magadról a legrosszabb mostani képed mellé. Ha digitális formában is megvannak, nyomtasd ki őket a lehető legnagyobb méretben. Nézd meg őket alaposan. Engedd, hogy sokkoljon a dolog, jó mélyen. Természetesen a kinézeted nem minden, és az, hogy idősödünk, teljesen természetes, de ettől függetlenül ez a gyakorlat is felnyithatja a szemed.

Vesd bele magad olyan helyzetekbe, amelyeket egyébként ösztönösen elkerülsz.

Ahhoz, hogy olyasmit tapasztalj meg vagy olyan eseménynek legyél tanúja, ami változásra késztet, muszáj olyan helyzetbe kerülnünk, ahol megvan rá a lehetőség, hogy ilyen tapasztalat érjen minket. Az egyik oka annak, hogy azok, akik túlsúlyosak vagy depressziósak vagy egy rossz szokás rabjai, így is maradnak és sose javul az állapotuk, az az, hogy elszigetelten élnek. Nem hagyják el a házat, otthonról egyenesen dolgozni mennek, ha elhívják őket valahova, visszautasítják a meghívást. Nem a fizikai aktivitás hiányáról van szó, hanem arról, hogy fenntartanak egy olyan életet, amit semmi sem zavarhat meg. Ha olyan eseményre vágysz, amelyik jelentős változást hozhat az életedbe, akkor pontosan hogy zavaró tényezőkre van szükséges. Ha sose hagyod el a házat, akkor sose látod meg a tükörképedet egy kirakatban valami rettenetesen rossz szögből. Sose találkozol egykori osztálytársaddal, aki ma már fitnesz modell, aki átértékelteti veled az életmódodat. Szóval menj, találkozz a barátaiddal. Vagy menj el egy fárasztó túrára, hogy rádöbbenj, mennyire rossz állapotban vagy. Próbálj fel ruhákat. Menj el egy szabadtéri edzésre, ahol csupa fit ember vesz körül. Igyekezz olyan kényelmetlen helyzetekbe kerülni, melyek megváltoztathatják az életedet.

A valóság az, hogy szinte lehetetlen megtervezni előre, hogy elérj a fordulópontodra. De ettől még igyekezhetsz olyan helyzetekbe hozni magad, melyek érzelmi reakciót váltanak ki belőled, és felkészülhetsz arra, amikor aztán megtörténik (a források rendszerezésével, tudásod gyarapításával és nyitott gondolkodással).

Ami mindebben a megnyugtató, az az, hogy a neheze az, amíg eléred a fordulópontot. Kellemetlen, zsigeri, megrázkódtató érzés (ilyennek kell lennie), de hamar elmúlik. Aztán megkezdődik a változás. Megkezdődik a vad utazás, neked pedig csak irányítanod kell és hagyni megtörténni.

Eredeti cikk: http://www.marksdailyapple.com/how-to-find-your-personal-tipping-point/#axzz20VcrBVnQ

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az Életmód-iránytű közösséghez. Kattints ide.