Életmód-iránytű

Talán számodra is ismerős az az érzés, hogy tervezel valamit, elképzeled, ahogyan megvalósítod, aztán csak telnek a napok, hónapok, évek, és mégsem teszel semmit az ügy érdekében. Velem ez már többször megtörtént, és bevallom, ilyenkor még csalódottságot is éreztem, amiért "nem történnek meg a dolgok".

Brian Tracy blogját böngészve találtam egy bejegyzést, ami pont erről szólt, és úgy érzem, igencsak fején találta a szöget:

Nemrég tértem vissza Kínából, így igazán passzol, ha Konfuciuszt idézem: "Az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik."

Mark Twain pedig azt mondta: "Még ha jó úton is vagyunk, ha egy helyben állunk, akkor le fognak hagyni minket."

Az évek során arra jöttem rá, hogy a sikeres és az átlagos emberek közötti elsődleges különbség az, hogy a sikeres emberek akció-orientáltak. Eldöntik, hogy mit akarnak, kitűznek egy célt, aztán pedig megteszik az első lépést. Minden már ezután következik.

Miért van az, hogy olyan sokan gondolkodnak és álmodoznak és terveznek, és még remélik is, hogy ha pozitívan gondolkodnak és boldog képeket vizualizálnak, akkor az álmaik megvalósulnak - és aztán mégsem történik velük semmi?

A fő oka annak, hogy az emberek nem teszik meg az első lépést, az, hogy félnek a kudarctól. Félnek attól, hogy időt és pénzt veszítenek. Félnek attól, hogy elveszítik mások tiszteletét vagy szégyenbe kerülnek. Félnek a visszautasítástól és a kritikától, ha nem érik el a céljaikat. Sokakban annyi félelem van, hogy ez teljesen megbénítja őket és inkább jóval kevesebbel beérik, mint amire valójában képesek lennének.

Egyik barátom, Denis Waitley mondta, hogy "Akkor se tudnád a benned rejlő összes lehetőséget kihasználni, ha 100 életet élnél."

Hadd meséljek el egy igaz történetet. Amikor a Los Angeles-i nemzetközi repülőtérről elindultam a tokiói Narita repülőtérre, ami egy 10 órás repülőút, akkor tudtam, hogy a repülőgép az idő 99%-ában nem fogja tartani az irányt.

A tény az, hogy legyen szó rövid hosszú távokról, a repülőgépek az idő 99%-ában nem tartják az irányt. Ennek ellenére, amikor a gép felszállt Los Angeles-ben, akkor a kapitány így köszöntött minket: "Hölgyeim és uraim, üdvözlöm Önöket a fedélzeten. Délután 5:08-kor érkezünk meg Narita repülőtérre. Kellemes utazást!"

És micsoda meglepetés! A repülőgép egészen pontosan 5:08-kor ért földet, pedig az idő 99%-ában nem is tartotta az irányt.

Hogy lehetséges ez? Egyszerű. Azért, mert a különböző légáramlatok, időjárási események miatt a repülőgépnek folyamatosan korrigálnia kell az útvonalát. Ma már ez nagyrészt automatikusan történik, a pilóták pedig gondoskodnak róla, hogy ne történhessen hiba. Ennek ellenére az út nagy részében nem tartja az irányt a gép. Mit akarok ezzel mondani? Azt akarom mondani, hogy ha kitűzöl egy célt és megteszed az első lépést, akkor többnyire te se fogod tartani az irányt. Senki se fogja.

Mindegy, hogy mennyire vagy okos, tapasztalt, jól informált, mennyire alaposan tervezel előre, egész életedre jellemző lesz, hogy az idő nagy részében nem fogod tartani az irányt.

Az egész életünk iránymódosításokból áll. Kipróbálsz valamit, aztán kipróbálsz valami mást. Próbálkozások és hibázások mentén haladsz előre. Leesel, aztán újra összeszeded magad. Rossz irányba fordulsz, aztán vagy azt veszed észre, hogy lekerültél a célod felé vezető főútról, vagy azt, hogy zsákutcába kerültél.

Van egy török mondás, miszerint "Mindegy, hogy milyen régóta haladsz már rossz irányba, fordulj vissza."

Sose félj megtenni az első lépést a kudarc lehetősége miatt. Tudd előre, hogy sokszor fogsz hibázni, mielőtt eléred a célodat. A jó hír az, hogy minden kudarcból tanulsz valamit, ami nem csak abban segít, hogy elérd a célodat, hanem hogy ki is tarts mellette, ha elérted.

Valójában olyan, hogy kudarc, nem is létezik, csak visszajelzések vannak. Az átmeneti balsikereket, visszaeséseket, nehézségeket és csalódásokat információként kell kezelni, melyek olyan bölcsességeket és tanácsokat tartalmaznak, melyeket arra tudsz használni, hogy okosabb és hatékonyabb legyél, amikor megteszed a következő lépésedet.

A jó hír az, hogy bármi legyen is a célod, mindig eleget látsz előre ahhoz, hogy megtedd a következő lépést. És ha megteszel egy lépést, akkor máris eleget látsz, hogy megtegyed a következőt. Ha folyamatosan lépkedsz, mindig egy lépést megtéve egyszerre, forogva-fordulva utad során, akkor végül elérsz a célodhoz, néha egészen figyelemre méltó módon.

Légy tisztában azzal, hogy ki vagy és mit akarsz. Írd le a céljaidat és terveidet. Tedd fontossági sorrendbe a feladataidat. Aztán pedig tedd meg az első lépést.

Eredeti cikk: http://www.briantracy.com/blog/brians-words-of-wisdom/staying-on-course/

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az Életmód-iránytű közösséghez. Kattints ide.